Hú. Ez nehéz lesz. A nyomaték a csavaróerő neve. Végy a kezedbe egy egy méter hosszú partvisnyelet. Tartsd az egyik végénél fogva vízszintesen. Köss a másik végére tíz deka gépsonkát.
Amennyiben a partvisnyelet a példa kedvéért súlytalannak vesszük, akkor az az erő, amivel a gravitáció ki akarja csavarni a kezedből a partvist, az nagyjából 1 Nm, vagyis egy newtonméter. Ha ugyanerre a nyélre egy kilós veknit akasztasz, az 10 Nm. Ha viszont marad a 10 deka sonka, ellenben a nyelet megtoldod 10 méter hosszúra, az is 10 Nm.
A motor nyomatéka az a csavaróerő, amivel a robbanások által lelökött dugattyú el akarja fordítani a főtengelyt.
Egy hatalmas, kövér kőműves és cingár inasa cementeszsákokat hordanak az emeletre. A nagydarab egyszerre kettőt is fel tud vinni, de akkora benga állat, hogy szörnyű lassan cammog velük. Az inas inas ezzel szemben egyszerre csak egyet bír el, de azzal vígan felinal az emeletre, és már fordul is vissza. Mire a húsos mester felér a maga két zsákjával, az inas fürge inas már egyesével felhordott hármat. Ha fejenként 30 zsákot cipelnek fel, mindketten ugyanannyi munkát végeznek. De mivel a rohangászós inas gyorsabban végezte el az ugyanannyi munkáját, ezért neki nagyobb volt a teljesítménye. Pedig ő nem tudott csak egy zsákot vinni egyszerre, tehát elvileg gyengébb.
A nyomaték csak azt mutatja meg, hogy mi a legnagyobb erő, amit a motor egy adott pillanatban ki tud fejteni. Arra nézvést viszont nem mond semmit, hogy ezt az erőt adott idő alatt hányszor tudja kifejteni motor, hogy az erejével mennyi munkát mennyi idő alatt képes elvégezni. Ezt ugyanis a teljesítmény mondja meg, aminek a mértékegysége a lóerő vagy a kilowatt.
Valahogy így van ez a nyomatékos és a pörgős motorokkal. A cipekedéshez a nyomatékos motor kell, ezért a teherautóknak nagy is a nyomatékuk. A gyorsulás szempontjából a döntő viszont a teljesítmény, azaz az adott idő alatt elvégzett összmunka.
